Kézműves gyógynövény, fulvosav, természetes elektrolit, védett arginin és almapektin tartalmú étrend-kiegészítő.
A glutamint gyakran a bélhámsejtek legfontosabb tápanyagaként, az immunrendszer üzemanyagaként, az izomregeneráció támogatójaként és a bélnyálkahártya védőanyagaként mutatják be. Ezek az állítások valós élettani folyamatokon alapulnak. Abból azonban, hogy a glutamin nélkülözhetetlen szerepet tölt be a szervezet anyagcseréjében, még nem következik automatikusan, hogy egészséges vagy krónikus betegségben szenvedő ember számára a koncentrált, szabad L-glutamin aminosav rendszeres fogyasztása minden esetben előnyös.
Bevezetés
A glutamin élettani jelentősége és a glutaminpótlás klinikai hasznossága két különböző kérdés. Egy aminosav fontos szerepe önmagában nem bizonyítja azt, hogy szabad aminosavként, nagy dózisú bevitele javítja az egészséget.
A jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy:
1. miként szívódik fel a glutamin a bélhámsejtekben;
2. mi a különbség a táplálékfehérjékben kötött és a szabad aminosavként bevitt glutamin között;
3. milyen helyzetekben lehet indokolt a glutaminpótlás;
4. miért nem egyértelmű a szabad L-glutamin általános alkalmazása;
5. milyen kapcsolat, illetve különbség van a glutamin, a glutamát és a nátrium-glutamát között.
________________________________________
A glutamin a szervezet egyik legnagyobb mennyiségben előforduló aminosava. Fehérjék alkotóeleme, emellett nitrogén- és szénvázszállító molekulaként részt vesz számos anyagcsere-folyamatban.
Fontos szerepet tölt be:
• a bélhámsejtek energiaellátásában;
• az immunsejtek működésében;
• a nukleotidok szintézisében;
• a glutationképzésben;
• a sav–bázis egyensúly szabályozásában;
• a nitrogén és az ammónia szállításában;
• a máj, a vese, az izmok és a bélrendszer közötti anyagcsere-kapcsolatokban.
A glutamin úgynevezett feltételesen esszenciális aminosav. Ez azt jelenti, hogy egészséges körülmények között a szervezet általában megfelelő mennyiségben képes előállítani, súlyos sérülés, égés, fertőzés, műtét vagy más jelentős katabolikus terhelés esetén azonban a felhasználása meghaladhatja a termelését.
Ez a feltételes esszencialitás nem azonos azzal az állítással, hogy minden egészséges embernek glutamin kiegészítésre lenne szüksége.
________________________________________
2.1. A Na⁺/K⁺-ATP-áz szerepe
A bélhámsejt basolateralis, vagyis vér felőli membránján helyezkedik el a Na⁺/K⁺-ATP-áz. Ez az enzim ATP felhasználásával nátriumionokat pumpál ki a sejtből, miközben káliumionokat juttat be.
A pumpa működésének eredményeként a bélhámsejten belül alacsony marad a nátrium koncentrációja. Ez a koncentrációkülönbség szolgáltatja a hajtóerőt számos, nátriumhoz kapcsolt másodlagosan aktív transzportfolyamathoz.
A glutamin felszívódását tehát közvetetten az ATP-bontást végző Na⁺/K⁺-ATP-áz teszi lehetővé.
2.2. Az apicalis glutamintranszport
A bélüreg felőli, apicalis membránon több aminosav-transzporter működik. A glutamin felvételében többek között a következő rendszerek vehetnek részt:
• B⁰AT1, vagyis SLC6A19;
• ASCT2, vagyis SLC1A5;
• egyes körülmények között további semlegesaminosav-transzporterek.
A B⁰AT1 nátriumfüggő, semleges aminosavakat szállító rendszer. A nátrium a saját elektrokémiai gradiensének megfelelően belép a sejtbe, és ezzel együtt glutamin vagy más semleges aminosav is átjuthat az apicalis membránon.
Kísérletes vizsgálatok szerint a B⁰AT1 és az ASCT2 egyaránt részt vehet a bélrendszeri, nátriumfüggő glutaminfelvételben.
A folyamat leegyszerűsítve:
Na⁺/K⁺-ATPáz → alacsony sejten belüli Na⁺-szint → nátriumgradiens → Na⁺-aminosav transzport → glutaminfelvétel.
2.3. Fontos pontosítás a SNAT transzporterekről
A SNAT transzporter család tagjai szintén nátriumfüggő, semleges aminosavakat szállító fehérjék. Ugyanakkor nem helyes a glutamin teljes bélrendszeri felszívódását kizárólag egyetlen SNAT vagy B⁰AT1 transzporterhez kötni.
Az egyes transzporterek kifejeződése függ:
• a bélszakasztól;
• a tápláltsági állapottól;
• a luminalis aminosav-koncentrációtól;
• hormonális és gyulladásos hatásoktól;
• a bélhámsejtek differenciáltságától;
• betegségektől és sérülésektől.
________________________________________
A szájon át bevitt glutamin jelentős részét a bélhámsejtek már az első áthaladás során felhasználhatják. A glutamin tehát nem egyszerűen változatlanul áthalad a bélfalon és jelenik meg a vérkeringésben.
Az enterocyták a glutaminból többek között:
• glutamátot;
• alanint;
• aszpartátot;
• citrullint;
• ammóniát;
• szén-dioxidot;
• ATP-termelésre felhasználható köztes anyagokat képezhetnek.
Ez azt jelenti, hogy a glutamin bélrendszeri hatása részben lokális. Ugyanakkor a glutamin lebontása során nitrogéntartalmú anyagok és ammónia is keletkezhet, amelyeket a szervezetnek tovább kell kezelnie.
Egészséges máj- és veseműködés mellett ez rendszerint nem jelent problémát. Súlyos máj- vagy vesebetegségben azonban a nitrogénanyagcsere megváltozhat, ezért nagyobb dózisú, szabad glutamin alkalmazása nem tekinthető automatikusan biztonságosnak.
________________________________________
A glutamin három alapvetően eltérő formában kerülhet a tápcsatornába.
4.1. Élelmiszerfehérjék részeként
A húsokban, tejtermékekben, tojásban, gabonafélékben és más fehérjetartalmú élelmiszerekben a glutamin jellemzően peptidek és fehérjék részeként van jelen.
A fehérjék emésztése során:
1. a gyomorban és a vékonybélben részlegesen lebomlanak;
2. oligopeptidek, di- és tripeptidek keletkeznek;
3. ezek a peptidek átjutva az unstirred water layer (UWL) rétegen rögzülnek a bélhámsejtek kefeszegélyén;
4. az enterociták kekeszegélyén lévő exopeptidázok hasítják le egyenként az aminosavakat;
5. a portális keringésben már szabad aminosavak kerülnek.
Ebben az esetben a glutamin felvétele más aminosavakkal és peptidekkel együtt, az élelmiszer természetes mátrixában történik.
4.2. Szabad aminosav L-glutaminként
Az étrend-kiegészítőkben található L-glutamin már eleve szabad aminosav. Nem kell előzetesen fehérjékből felszabadítani, ezért az oldódást követően gyorsan, viszonylag nagy koncentrációban érheti el a bélhámsejtek felszínét.
Ez megváltoztathatja:
• a transzporterek terhelését;
• a többi semleges aminosav felszívódási viszonyait;
• a bélhámsejtek glutaminanyagcseréjét;
• a portális vér aminosav-összetételét;
• a máj és a vese nitrogénterhelését.
A Cleveland Clinic szerint a glutamin hosszú távú pótlásának mellékhatásairól még nincs elegendő adat, és elképzelhető, hogy a rendszeres pótlás megváltoztatja az aminosavak energiaforrásként történő felhasználását.
4.3. Dipeptid formában
Klinikai táplálásban glutamint tartalmazó dipeptideket is alkalmazhatnak, például alanil-glutamint. Ezek stabilitása és anyagcseréje eltérhet a tiszta, szabad glutaminétól.
A klinikai vizsgálatok eredményeit ezért nem lehet minden esetben közvetlenül átvinni a kereskedelmi forgalomban kapható szabad L-glutaminporokra.
________________________________________
5.1. A Nordvital cikkének fő állításai
A Nordvital ismertetője helyesen említi, hogy a glutamin:
• fontos a bélhám- és immunsejtek számára;
• természetes módon is termelődik;
• több élelmiszerben megtalálható;
• súlyos sérülések és betegségek esetén feltételesen esszenciálissá válhat.
A cikk ugyanakkor maga is elismeri, hogy egészséges felnőtteknél nincs erős bizonyíték az általános pótlás szükségességére, és hogy a szükséglet megfelelő étrenddel, valamint a szervezet saját termelésével rendszerint kielégíthető. Azt is megjegyzi, hogy a hosszú távú alkalmazás következményei nem ismertek kellő részletességgel.
Ez lényeges, mert a cikk pozitív felépítése könnyen azt a benyomást keltheti, hogy a glutamin általánosan ajánlható. A részletes szöveg azonban ennél jóval óvatosabb következtetést indokol.
5.2. A Vitaminbolt cikkének fő állításai
A Vitaminbolt anyaga a glutamin szerepét részletesebben és több korlátozó megjegyzéssel tárgyalja.
A cikk szerint:
• egészséges sportolóknál az izomépítő hatás nem igazolt;
• gyulladásos bélbetegségekben az eredmények nem mutatnak egyértelmű előnyt;
• súlyos intenzív terápiás állapotokban a nagy dózis káros is lehet;
• máj- vagy veseelégtelenség esetén fokozott óvatosság szükséges.
Ugyanakkor az olyan megfogalmazások, mint hogy a glutamin a bélrendszerben „valódi áttörést hozott”, túl általánosak. Egyes, jól meghatározott betegcsoportokban elért kedvező eredményeket nem helyes minden bélrendszeri panaszra kiterjeszteni.
A cikk saját összefoglalója is elismeri, hogy a glutamin nem segít minden bélbetegségben, és az eredmény nagymértékben függ a betegségtől, az adagolástól és a beteg általános állapotától.
________________________________________
Főbb megállapításai:
• egészséges emberben nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a glutaminpótlás jelentős általános egészségügyi előnyt nyújt;
• gyulladásos bélbetegségekben nem sikerült egyértelműen igazolni a glutaminpótlás előnyét;
• sportolóknál nem bizonyított, hogy növeli az izomtömeget;
• sérülések, égések vagy súlyos betegségek esetén lehet szerepe, de nem minden klinikai helyzetben;
• a hosszú távú használat biztonságosságáról nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték;
• alkalmazása az egyéni egészségi állapot ismeretében indokolt.
A Cleveland Clinic külön kitér arra, hogy a daganatsejtek is intenzíven használhatják a glutamint. Ugyanakkor ebből nem következik, hogy minden daganatos beteg számára tilos lenne a glutamin, mert bizonyos kezelési mellékhatások enyhítésében kedvező hatásokat is vizsgálnak. A kérdés tehát összetett, és onkológiai betegségben nem kezelhető egyszerű „hasznos” vagy „káros” dichotómiával.
A legfontosabb következtetés az, hogy a glutaminpótlás nem általános wellness-beavatkozás, hanem meghatározott esetekben mérlegelhető táplálkozási vagy klinikai eszköz.
________________________________________
A glutamin rövid távú alkalmazása egészséges máj- és veseműködés mellett általában jól tolerálhatónak tűnik. A hosszú távú vagy nagy dózisú alkalmazással kapcsolatban azonban több elméleti és gyakorlati kérdés merül fel.
7.1. Az aminosav-egyensúly módosítása
A bélrendszerben több aminosav közös vagy részben átfedő transzportereken keresztül szívódik fel. Egyetlen szabad aminosav nagy dózisú bevitele befolyásolhatja más aminosavak felszívódását és sejten belüli felhasználását.
Ez nem feltétlenül okoz klinikai hiányt, de azt mutatja, hogy a szabad aminosav bevitele nem azonos a teljes értékű fehérje fogyasztásával.
7.2. Ammóniaképződés
A glutamin glutamáttá történő átalakítása során ammónia szabadulhat fel. Az ammónia kezelése főként:
• a máj karbamidciklusától;
• a vese ammóniumkiválasztásától;
• a sav–bázis egyensúlytól;
• az izom és a bél glutaminanyagcseréjétől függ.
Májkárosodásban, portoszisztémás söntök, előrehaladott cirrózis vagy veseelégtelenség esetén az egyensúly kedvezőtlenül változhat.
A hosszú távú glutaminpótlás lehetséges mellékhatásait elemző tudományos áttekintés külön felveti az ammóniatranszport és az ammóniadetoxikáció megváltozásának lehetőségét.
7.3. Daganatsejtek glutaminfelhasználása
Számos daganatsejt fokozott glutaminfelvételt és glutaminanyagcserét mutat. A glutamin:
• anaplerotikus szubsztrát;
• nitrogénforrás;
• nukleotidok alapanyaga;
• glutationképzést támogató molekula;
• a gyors sejtosztódás egyik anyagcsereforrása lehet.
Ebből azonban nem vezethető le automatikusan, hogy a szájon át bevitt glutamin minden daganat növekedését fokozza. A szervezet glutaminanyagcseréje szigorúan szabályozott, a bél és a máj pedig jelentős első átmeneti felhasználást végez.
Ennek ellenére aktív daganatos betegségben a nagy dózisú glutamin önálló alkalmazása csak az onkológiai kezelés ismeretében, szakemberrel egyeztetve tekinthető indokoltnak.
7.4. Súlyos, kritikus állapot
A glutaminnal kapcsolatos korábbi gondolkodás szerint a kritikus állapotban fellépő alacsony plazmaglutamin-szintet feltétlenül pótolni kell. Későbbi klinikai vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy súlyos, többszervi elégtelenséggel járó állapotokban a nagy dózisú glutamin nem minden esetben előnyös, és bizonyos betegcsoportokban kedvezőtlen eredménnyel járhat.
Ez jó példa arra, hogy egy biokémiailag logikus feltételezés nem feltétlenül igazolódik klinikai végpontok alapján.
________________________________________
A glutamin a legnagyobb mennyiségben előforduló szabad aminosav a vérplazmában. Számos fontos élettani folyamatban vesz részt: energiaforrásként szolgál a bélhámsejtek számára, szerepet játszik az immunrendszer működésében, valamint nitrogénszállító molekulaként is működik.
A glutamin azonban nem önmagában létezik. A szervezetben folyamatosan átalakul glutaminsavvá (glutamáttá), majd szükség esetén ismét glutaminná. Ez az átalakulás a nitrogén-anyagcsere egyik központi folyamata, amelyet több enzim és számos szabályozó mechanizmus irányít.
A glutaminsavnak kettős szerepe van. Egyrészt fontos köztes anyag az energiatermelésben és az aminosav-anyagcserében, másrészt az agy egyik legfontosabb serkentő ingerületátvivő anyaga (neurotranszmittere). Éppen ezért a szervezet rendkívül szigorúan szabályozza a glutamát koncentrációját, különösen az idegrendszerben.
A nátrium-glutamát (MSG, E621) tulajdonképpen a glutaminsav nátriumsója. Az élelmiszeripar ízfokozóként alkalmazza, mivel fokozza az úgynevezett umami ízérzetet. A fogyasztásával kapcsolatban évtizedek óta tudományos vita folyik.
Egyes állatkísérletek arra utalnak, hogy nagy dózisú nátrium-glutamát kedvezőtlen idegrendszeri és anyagcsere-változásokat idézhet elő, míg az emberi vizsgálatok többsége a szokásos étrendi mennyiségek mellett nem igazolt egyértelmű egészségkárosító hatást. Ugyanakkor néhány ember érzékenyen reagálhat nagyobb egyszeri adagokra, és átmeneti tünetek – például fejfájás vagy kipirulás – jelentkezhetnek.
Mindez azért fontos, mert rámutat arra, hogy a glutamát-anyagcsere rendkívül összetett rendszer. A glutamin, a glutaminsav és a nátrium-glutamát egymással szoros biokémiai kapcsolatban állnak, de élettani szerepük nem azonos.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a glutamin étrend-kiegészítőként történő alkalmazását gyakran úgy mutatják be, mintha az minden körülmények között előnyös lenne. Valójában a glutamin sorsa a szervezetben számos tényezőtől függ: az aktuális anyagcsere-állapottól, a máj és a vese működésétől, a bélrendszer állapotától, valamint a glutamát-anyagcserét szabályozó enzimek aktivitásától.
A tudomány jelenlegi állása alapján nem lehet kijelenteni, hogy a szabad glutamin általánosan káros vagy általánosan előnyös lenne. Az viszont egyértelmű, hogy a glutamin biológiai hatásait nem lehet elszigetelten értékelni. Figyelembe kell venni, hogy a szervezetben a glutamin, a glutaminsav és a hozzájuk kapcsolódó anyagcsere-folyamatok egy dinamikus, egymással szorosan összefüggő rendszert alkotnak.
Ezért a glutamin étrend-kiegészítőként történő alkalmazását érdemes mindig a teljes anyagcsere-folyamat összefüggéseiben vizsgálni, nem pedig egyetlen aminosav önálló hatásaként.A három vegyület rokon, de nem azonos.
Glutamin
A glutaminsav amidja. Semleges, poláris aminosav, amely fontos nitrogénszállító és anyagcsere-közvetítő.
Glutamát
A glutaminsav ionizált formája. Fontos központi anyagcsere-közvetítő, valamint az idegrendszer egyik fő serkentő neurotranszmittere.
Nátrium-glutamát
A glutaminsav nátriumsója. Vízben nátriumionra és glutamátra disszociál. Elsősorban ízfokozóként használják.
A glutamin a glutamináz enzim hatására glutamáttá és ammóniává alakulhat:
Glutamin + H₂O → glutamát + NH₃/NH₄⁺
A glutamát viszont glutamin-szintetáz segítségével ismét glutaminná alakítható:
Glutamát + NH₄⁺ + ATP → glutamin
Ezért a két anyag anyagcseréje szorosan összekapcsolódik. Mégsem helyes a nátrium-glutamátról szóló eredményeket közvetlen bizonyítékként használni az L-glutamin-kiegészítés káros vagy előnyös hatására.
Ha a szervezet ennyire szigorúan szabályozza a glutamát koncentrációját, akkor valóban indokolt-e nagy mennyiségű szabad glutamin rendszeres fogyasztása?
________________________________________
A glutamát az agy egyik legfontosabb serkentő neurotranszmittere. Túlzott extracelluláris glutamátkoncentráció esetén excitotoxikus folyamatok jöhetnek létre.
Ugyanakkor a táplálékkal bevitt glutamát jelentős részét a bélhámsejtek metabolizálják, és a vér–agy gát szigorúan szabályozza a glutamát bejutását a központi idegrendszerbe. Emiatt nem helyes a táplálékkal elfogyasztott glutamátot közvetlenül az agyi szinapszisok glutamátszintjével azonosítani.
Hasonlóképpen nem bizonyított, hogy a szokásos dózisú L-glutamin-kiegészítés egészséges emberben automatikusan veszélyes agyi glutamátszint-emelkedést okozna.
Az azonban indokolt kérdés, hogy:
• neurológiai betegség;
• súlyos májbetegség;
• hiperammónia;
• epilepszia;
• vér–agy gát sérülése;
• daganatos anyagcsere-eltérés
esetén a nagy dózisú, elkülönített aminosavbevitel milyen következményekkel járhat. Ezekben az állapotokban egyéni mérlegelés szükséges.
________________________________________
A jelenlegi ismeretek alapján a glutamin alkalmazása leginkább jól meghatározott klinikai helyzetekben mérlegelhető.
Lehetséges alkalmazási területek:
• bizonyos súlyos sérülések vagy égések;
• egyes műtéti és táplálásterápiás helyzetek;
• sarlósejtes betegségre engedélyezett gyógyszeres alkalmazás;
• egyes daganatkezelésekhez társuló nyálkahártya-károsodások;
• meghatározott, vizsgálatokkal igazolt bélbarrier-zavarok;
• olyan katabolikus állapotok, amikor glutaminhiány vagy fokozott igény igazolható.
Ezekben az esetekben sem mindegy:
• a beteg kiválasztása;
• az adag;
• a készítmény formája;
• az alkalmazás időtartama;
• az enteralis vagy parenteralis bevitel;
• a máj- és vesefunkció;
• a társbetegségek;
• az alkalmazott gyógyszerek.
________________________________________
Nem áll rendelkezésre megfelelő bizonyíték arra, hogy minden egészséges ember számára szükséges lenne szabad L-glutamint fogyasztani:
• általános immunerősítésre;
• izomépítésre;
• testsúlycsökkentésre;
• mindenféle bélpanasz kezelésére;
• „áteresztő bél” önmagában történő, diagnózis nélküli kezelésére;
• általános energianövelésre;
• hosszú távú megelőző céllal.
A Cleveland Clinic összegzése szerint egészséges emberekben nincs megbízható bizonyíték arra, hogy a glutamin jelentős általános előnyt biztosítana.
________________________________________
Orvosi vagy dietetikusi mérlegelés szükséges különösen:
• májcirrózis;
• hepatikus encephalopathia;
• hiperammónia;
• súlyos vesebetegség;
• aktív daganatos betegség;
• több szervet érintő kritikus állapot;
• terhesség és szoptatás;
• gyermekkor;
• anyagcsere-betegségek;
• ismeretlen eredetű neurológiai tünetek;
• több, egyidejűleg alkalmazott aminosav-kiegészítő esetén.
________________________________________
A glutaminról szóló ismeretterjesztő anyagok gyakran a következő gondolatmenetet alkalmazzák:
1. a glutamin fontos a bélhámsejtek számára;
2. a glutaminhiány károsíthatja a bélbarriert;
3. ezért a glutaminpótlás javítja a bélbarriert;
4. ezért mindenkinek érdemes glutamint szednie.
Az első két állítás élettanilag megalapozott lehet. A harmadik állítás már csak meghatározott körülmények között igazolható. A negyedik pedig nem következik az előzőekből.
Ugyanez a logikai hiba más tápanyagoknál is gyakori. Egy anyag nélkülözhetetlen élettani szerepe nem jelenti azt, hogy az adott anyagból a normál szükségleten felüli, szabad formájú pótlás további előnyt jelent.
A pótlás hatását mindig klinikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott:
• célcsoportban;
• betegségben;
• dózisban;
• készítményformában;
• alkalmazási időtartam mellett.
________________________________________
A glutamin nélkülözhetetlen szerepet tölt be a bélhámsejtek, az immunrendszer, az izmok, a máj és a vese anyagcseréjében. A bélhámsejtek apicalis membránján nátriumfüggő transzporterek, köztük a B⁰AT1 és az ASCT2 vehetnek részt a felvételében. A szükséges nátriumgrádienst a basolateralis Na⁺/K⁺-ATPáz tartja fenn.
Ezek az élettani tények azonban nem bizonyítják, hogy a szabad L-glutamin étrend-kiegészítőként történő általános és tartós alkalmazása mindenki számára hasznos.
A szabad glutamin aminosav használata:
• a glutamin szabad aminosav egy energia igényes, carrier molekulát igénylő folyamattal szívódik fel, szemben a fehérjékben történő egyszerű diffuzióval energia igény nélküli gyorsabban szívódik fel a glutamin;
• befolyásolhatja más aminosavak transzportját és anyagcseréjét;
• részben glutamáttá és ammóniává alakul;
• fokozhatja a máj és a vese nitrogénanyagcsere-terhelését;
• bizonyos klinikai helyzetekben előnyös, másokban hatástalan vagy kedvezőtlen lehet;
• hosszú távú alkalmazásáról nem áll rendelkezésre elegendő biztonságossági adat.
A tudományosan megalapozott álláspont nem az, hogy a glutamin minden esetben káros vagy minden esetben hasznos. A helyes következtetés az, hogy:
A glutamin fontos élettani aminosav, de a szervezet szigorúan szabályozza a glutamát koncentrációját. Akkor valóban indokolt-e nagy mennyiségű szabad glutamin rendszeres fogyasztása?
________________________________________
A táplálékfehérjékben természetes módon jelen lévő glutamin fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás része. A szabad L-glutamin nagyobb dózisú, rendszeres alkalmazása azonban külön táplálkozás-élettani beavatkozás, amelynek indokoltsága egészséges emberekben nem egyértelmű, bizonyos betegségekben pedig fokozott körültekintést igényel.
Glutamin, glutaminsav és nátrium-glutamát – ugyanannak a történetnek három szereplője
A glutamin a legnagyobb mennyiségben előforduló szabad aminosav a vérplazmában. Számos fontos élettani folyamatban vesz részt: energiaforrásként szolgál a bélhámsejtek számára, szerepet játszik az immunrendszer működésében, valamint nitrogénszállító molekulaként is működik.
A glutamin azonban nem önmagában létezik. A szervezetben folyamatosan átalakul glutaminsavvá (glutamáttá), majd szükség esetén ismét glutaminná. Ez az átalakulás a nitrogén-anyagcsere egyik központi folyamata, amelyet több enzim és számos szabályozó mechanizmus irányít.
A glutaminsavnak kettős szerepe van. Egyrészt fontos köztes anyag az energiatermelésben és az aminosav-anyagcserében, másrészt az agy egyik legfontosabb serkentő ingerületátvivő anyaga (neurotranszmittere). Éppen ezért a szervezet rendkívül szigorúan szabályozza a glutamát koncentrációját, különösen az idegrendszerben.
A nátrium-glutamát (MSG, E621) tulajdonképpen a glutaminsav nátriumsója. Az élelmiszeripar ízfokozóként alkalmazza, mivel fokozza az úgynevezett “umami” ízérzetet. A fogyasztásával kapcsolatban évtizedek óta tudományos vita folyik.
Egyes állatkísérletek arra utalnak, hogy nagy dózisú nátrium-glutamát kedvezőtlen idegrendszeri és anyagcsere-változásokat idézhet elő, míg az emberi vizsgálatok többsége a szokásos étrendi mennyiségek mellett nem igazolt egyértelmű egészségkárosító hatást. Ugyanakkor néhány ember érzékenyen reagálhat nagyobb egyszeri adagokra, és átmeneti tünetek – például fejfájás vagy kipirulás – jelentkezhetnek.
Mindez azért fontos, mert rámutat arra, hogy a glutamát-anyagcsere rendkívül összetett rendszer. A glutamin, a glutaminsav és a nátrium-glutamát egymással szoros biokémiai kapcsolatban állnak, de élettani szerepük nem azonos.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a glutamin étrend-kiegészítőként történő alkalmazását gyakran úgy mutatják be, mintha az minden körülmények között előnyös lenne. Valójában a glutamin sorsa a szervezetben számos tényezőtől függ: az aktuális anyagcsere-állapottól, a máj és a vese működésétől, a bélrendszer állapotától, valamint a glutamát-anyagcserét szabályozó enzimek aktivitásától.
A tudomány jelenlegi állása alapján nem lehet kijelenteni, hogy a szabad glutamin általánosan káros vagy általánosan előnyös lenne. Az viszont egyértelmű, hogy a glutamin biológiai hatásait nem lehet elszigetelten értékelni. Figyelembe kell venni, hogy a szervezetben a glutamin, a glutaminsav és a hozzájuk kapcsolódó anyagcsere-folyamatok egy dinamikus, egymással szorosan összefüggő rendszert alkotnak.
Ezért a glutamin étrend-kiegészítőként történő alkalmazását érdemes mindig a teljes anyagcsere-folyamat összefüggéseiben vizsgálni, nem pedig egyetlen aminosav önálló hatásaként.
Visszalépés...Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. Az ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ ide kattintva tekinthető meg!
